作者: Sawmos 时间: 2015-2-27 17:08 doengh go nyungs 石松类植物
(gut nyungs benj)扁枝石松Lycopodium complanatum
Go nyungs is hwnj gwnz namh. Ganj goek iet raez baenz bomz bax nei, raez 1m. Nga yaek daengj soh, sang 15cm, lai baez song ca baen nga mbouj doengz raez. Ngeis benj bej, saek heu, heu mong, hau mong.
Mbaw baens lux sae baiz lied rox naeuz 4 coij baiz lied, maed deih, baenz yiengh sam com(sam gok, sam gak), raez 1-2mm, gvangs 1mm bae daus, goek mbaw dep seng gwnz nga, mbouj miz gaenz, henz wenj, nyinz goek mbouj yienh da, mbaw lumj nya rox naeuz lumj naeng.
Riengz rongz sas (1)2-5(6) aen maj yous byai ngeis sas, yiengh saeu luenz, henj ois.
rag 根
rag mumh, rag sei 须状根
go 茎干;植株地上部分;植株整株
ganj 茎
gog rag,gongs rag 根状茎
gog laj namh 地下茎(在地下蔓延)
gog bomz bax 匍匐茎(沿地面蔓生)
gog vang 横走茎
gog daengj caix 斜生茎
gog daengj soh 直立茎
gog dangh daz 攀援茎
gog geuj heux 缠绕茎
mbaw 叶
gaenz mbaw 叶柄
sug mbaw 叶轴
sug fwed 羽轴
gep mbaw 叶片
gep fwed 羽片
gep dek 裂片
nyinz mbaw,nyinz meg 叶脉
nyinz goek 主脉
nyinz henz 侧脉
nyinz is 小脉
bwn 毛
bwn uns 软毛;柔毛(较绒毛长)
bwn nyungz 绒毛
bwn ndongj 硬毛;刚毛
gyaep 鳞片
cim 针
oen 刺
lwg sas 孢子(借自泰文,布依文leg sas铁砂子)
rongz sas 孢子囊
mbaw sas 孢子叶
mbaw maen 不育叶
mbaw ciengx 营养叶
go lwg sas 孢子体
go lwg bois 配子体
作者: Sawmos 时间: 2015-3-1 21:37 doengh go gut 蕨类植物(松叶蕨类)
松叶蕨Psilotum nudum
Go gut is, hwnj yous gwnz ganj faex rox naeuz geh rin. Gongs rag vang, yiengh saeu luenz, henj ges, miz rag gyaj(假根),baen nga song ca(ngeis二叉分枝). Ganj gwnz namh daengj soh, sang 15-51cm, mbouj miz bwn rox naeuz gyaep, saek heu, baih laj mbouj baen nga, baih gwnz lai baez baen nga song ca. Nga baenz sam lims(三棱形), saek heu, miz congh heis hau deih maed.
Mbaw is, cax, song yiengh. Mbaw maen baenz gep gyaep sam com(sam gok三角形), mbouj miz nyinz, raez 2-3mm, gvangs 1.5-2.5mm, byai soem, lumj nywj. Mbaw sas(孢子叶) baenz song ca, raez 2-3mm, gvangs 2.5mm bae daus.
Rongz sas(孢子囊) baenz ndeu maj yous geh mbaw (geh gaenz mbaw叶腋), yiengh giuz, 2 gep dek soh, dingz lai dwg 3 aen rongz sas dox gap baenz gyoengs rongz sam com, henj ges.
作者: Sawmos 时间: 2015-3-1 21:54 doengh go gut 蕨类植物(瓶尔小草类)
Linx dangh 瓶尔小草 Ophioglossum vulgatum
Go gut hwnj lai bi. Gongs rag (ganh rag, gaenh rag) dinj, daengj soh, miz nyoems rag noh laux, vang maj, did ok go mos.
Mbaw dingz lai baenz ndeu, gaenz goek (gaenz meh) raez 6-9cm, yous laj namh, byongh laj hau mong, haems laux coenx. Mbaw maen baenz yiengh luenz raez lumj gyaes rox naeuz baenz yiengh gyaes gaeb, raez 4-6cm, gvangs 1.5-2.4cm, byai ngoemx rox naeuz soem, goek gaeb geb, mbouj miz gaenz, yaek baenz noh rox naeuz baenz nywj, henz wenj, nyinz mbaw yienh da lumj muengx. Mbaw sas raez 9-18cm, ok goek mbaw maen, riengz rongz sas raez 2.5-3.5cm, gvangs 2mm bae daus, sang gvas mbaw maen, lumj baenz diuz linx duz dangh nei, cih heuh naeuz "linx dangh".
Gep mbaw baenz yiengh gyaes gvangs lumj sam com, raez 30-50cm, gvangs 20-40cm, baih byai baenz fwed dek gvaengx ndeu, baih laj baenz fwed dek song gvaengx.
叶片三角状宽卵形,长30-50厘米,宽20-40厘米,顶部一回羽状,其下二回羽状;
Gep fwed 3-5 dois, dois seng, yiengh luenz raez, raez 15-25cm, goek gvangs 8-11cm, dois gep fwed baih goek ndeu los hung, gaenz raez 1-1.5cm, caix coh baih naj. Gep fwed youh dek baenz fwed gvaengx ndeu, sos dog.
羽片3-5对,对生,长圆形,长15-25厘米,基部宽8-11厘米,基部一对稍大,柄长1-1.5厘米,斜上,奇数羽状;
Gep fwed is 5-9 dois, dois seng rox naeuz yaek dois seng, mbouj miz gaenz, dox byag hai, raez 4-7cm, gvangs 1.5-1.8cm, yiengh luenz raez rox naeuz 披针形 luenz raez, baih goek los gvangs, luenz, dox gek 1.5-2cm, baih byai los is. Gep byai caeus gep baih laj yiengh dox doengz, miz gaenz, goek miz 1-2 gep dek luenz dox gap, rox naeuz gep dek 披针形 gvangs, miz bak gaws nyaes.
小羽片5-9对,对生或近对生,无柄,分离,长4-7厘米,宽1.5-1.8厘米,长圆形或长圆状披针形,向基部稍宽,圆,或近平截,相距1.5-2厘米,向上部稍小。顶生的同形,有柄,基部具1-2合生圆裂片,或宽披针形小裂片,具细锯齿;
Nyinz mbaw song mbiengj yienh da, nyinz nga (nyinz henz侧脉)daj nyinz goek (sej gyang中脉/中肋) did ok caix coh baih naj, baen nga song ca, nyinz nye (nyinz is小脉) doengz bingz, iet daengz bak gaws.
叶脉两面明显,自中脉斜上,二回分叉,小脉平行,伸达锯齿;
Mbaw lumj ceij, doek laeng mbouj miz bwn, roz le biens baenz saek heu henj. Mbaw sanj caeus mbaw maen doengz sang, rox naeuz los sang gvas, gep fwed caeus gep fwed is cungj lai dinj, gep fwed is baenz yiengh mae, raez 1.5-2cm, rongz sas maj yous nyinz nye, deih maed.
叶纸质,后无毛,干后棕绿色。能育叶与不育叶等高,或稍高,羽片与小羽片均短,小羽片线形,长1.5-2厘米,孢子囊密生于小脉。
Dwg cung doengh go gut lai raen de yous langh dieg raeuj, langh dieg haems ndat, Guengj Sae, Guengj Doeng, Gveis Cou, Vaenz Namz langh dieg miz, hwnj yous gij namh soemj laj faex rox naeuz henz rij. Mbaw sas (mbaw sanj) hwnj yous cawz cin cawz hah, saek henj ndaem, sas baenz le cih dai roz gvas.
为我国暖温带、亚热带最常见的一种蕨类。广西、广东、贵州、云南等地有产,生于林下或溪边酸性土上。孢子叶(能育叶)春夏间抽出,深棕色,成熟后枯死。铁丝状的须根为附生植物的培养剂。
2008《中国高等植物》 第2卷 作者: Sawmos 时间: 2015-3-13 17:57 doengh go gut 蕨类植物(真蕨类之紫萁类)
华南紫萁Osmunda vachellii
Go sang 0.8-1m. Gaenh rag daengj soh, laux coenx, baenz diuz gongs saeu luenz. Mbaw dox nyup hwnj yous byai gongs, mbaw dox doengz, gep fwed song yiengh.
紫萁科>>紫萁属。植株高0.8-1米。根状茎直立,粗壮,成圆柱状主轴。叶簇生主轴顶部,一型,羽片二型;
Gep mbaw baenz 披针形 luenz raez, raez 0.3-1m, gvangs 15-60cm, baenz fwed dek gvaengx ndeu, sos dan.
叶片长圆状披针形,长0.3-1米,宽15-60厘米,奇数一回羽状;
Gep fwed 15-30 dois, yaek dois seng, caix coh baih naj, miz gaenz dinj, seng yous gij ndus gwnz sej mbaw(叶轴), raez 10-26cm, gvangs 1-2cm, baenz 披针形 rox naeuz 披针形 lumj mae, goek baenz aen ciem gaeb. Gep fwed baih laj lai raez, baih gwnz lai dinj. Gep fwed byai miz gaenz, henz wenj, rox naeuz byai los dek feuh lumj byongj raemx.
羽片15-30对,近对生,斜上,具短柄,以关节着生叶轴,长10-26厘米,宽1-2厘米,披针形或线状披针形,基部窄楔形,下部的较长,向顶部较短;顶生小羽片有柄,全缘,或向顶端略浅波状;
Nyinz mbaw laux, song mbiengj dos yienh da, baen nga song ca, nyinz is doengz bingz, iet daengz henz mbaw, henz mbaw los binj coh laj.
叶脉粗,两面均明显,二回分叉,小脉平行,伸达叶缘,叶缘稍下卷;
Mbaw lumj ceij na, song mbiengj lwens, los rongh gywg, roz le baenz saek heu rox naeuz heu henj.
叶厚纸质,两面光滑,略有光泽,干后绿或黄绿色。
baih laj 3-4(-8) dois gep fwed sanj sas, gep fwed baenz yiengh mae, gvangs 4mm, song henz sej gyang (nyinz goek) miz riengz rongz sas luenz dox byag hai haenx, deih maed, gwnz riengz miz rongz sas, saek henj ndaem.
下部3-4(-8)对羽片能育,羽片线形,宽4毫米,中脉两侧密生圆形分开的孢子囊穗,穗上着生孢子囊,深棕色。
Dwg cungj doengh go gut lai raen de yous langh dieg haems ndat guek raeuz. Guengj Sae, Guengj Doeng, Gveis Cou caeus baih namz Vaenz Namz langh dieg miz, hwnj yous gij namh soemj, gwnz bo nywj caeus giz raemh henz rij.
为我国亚热带常见的植物。广西、广东、贵州、云南南部等地有产,生草坡上和溪边荫处酸性土上,最耐火烧。为美丽的庭园观赏植物,终冬不凋。
已经写上壮语名称了。。。作者: siuhngai 时间: 2015-3-28 18:07
赞赞赞!作者: Sawmos 时间: 2015-3-29 20:52 doengh go gut 蕨类植物(真蕨类之里白类)
里白Hicriopteris glauca
Go sang daengz 1.5m. Gongs rag vang maj, laux yaek 3mm, miz gep gyaep. "glauca" eis sei dwg "hau mong".
里白科>>里白属。植株高约1.5米。根状茎横走,粗约3毫米,被鳞片。种加词“glauca”意为“灰白色”。大概汉语名“里白”也是因为叶背灰白色而得名的吧!
Gaenz mbaw raez yaek 60cm, laux yaek 4mm, gaenz lwens, saek henj ndaem. Dois gep fwed laux he daj song henz ngaz ninz ndaek did ok, mbe hai, dek laeg song gvaengx. Rox naeuz ngaz maj baenz sej, byai sej youh did ok ngaz, baenz neix lienz dam lai bi, cih ndaej lai dois gep fwed lor.
叶柄长约60厘米,粗约4毫米,光滑,暗棕色;由休眠的顶芽两侧发出1对二回羽状深裂的张开的大羽片,或顶芽发育成主轴,主轴上再生出顶芽,如此历年连续形成多对侧生羽片。
Gep fwed is 22-35 dois, yaek dois seng rox naeuz dox gams seng, mbe bingz, raez 11-14cm, gvangs 1.2-1.5cm, yiengh 披针lumj mae, baih byai menh soem, baih goek yiengh cab mbouj biens gaeb, dek laeg.
小羽片22-35对,近对生或互生,平展,长11-14厘米,宽1.2-1.5厘米,线状披针形,顶端渐尖,基部不变狭,截形,羽状深裂。
Gep dek 20-35 dois, dox gams seng, yaek mbe bingz, raez 7-10mm, gvangs 2.2-3mm, yiengh 披针 gvangs, baih byai ngoemx, baih goek dox gap, riz dek soem gaeb, henz wenj, roz le los binj coh ndaw.
裂片20-35对,互生,几平展,长7-10毫米,宽2.2-3毫米,宽披针形,钝头,基部汇合,缺刻尖狭,边缘全缘,干后稍内捲。
Nyinz goek baih gwnz bingz, baih laj dod ok, nyinz nga song mbiengj dos yawj ndaej raen, 10-11 dois hwnj roengz, baen nga baenz ca, iet daengz henz mbaw.
中脉上面平,下面凸起,侧脉两面可见,约10-11对,叉状分枝,直达叶缘。